Az előzmények
Jelenlegi lakhelyünkül szolgáló kicsiny falunkat már jó előre kinéztük magunknak balatoni nyaralásaink alkalmával. Ekkor - ma már férjurammal - még csak kapcsolatunk első hónapjait töltöttük, de közös érdeklődési körünk, ízlésünk és boldog életről alkotott elképzeléseink már akkor megmutatkoztak (hasonló módon vagyunk őrültek és renitensek). A környék szép, a hely nyugodt, csendes, átmenő forgalomtól mentes zsáktelepülés, igazi vidéki miliővel. A megközelítés pedig Budapestről (ahonnan mindketten származunk) is ideális, az akkoriban terjeszkedő autópálya egyik lehajtóját éppen oda tervezték (ami azóta meg is valósult). A Balcsi - autóval - negyed órányira, nem csoda, hogy sokan választják a helyet nyaralójuk színhelyéül.
Egy szó mint száz, két-három látogatás bőven elég volt ahhoz, hogy a helybe beleszeressünk, és a látnivalókon, szokásos rendezvényeken túl az eladó telkekre is kihegyezzük szemeinket.
Hirtelen apropó
Bár már fél éve házasok voltunk, mégis váratlanul ért a felfedezés: terhes lettem!! Az első sokk és protokolláris orvos-vizitek után sürgetőnek éreztük a lakás-helyzetünk megoldását, s bár eredeti elképzeléseink szerint saját ház építésére vágytunk, a felgyorsult események miatt ezt a lehetőséget el kellett vetnünk. Több variáción gondolkodtunk (albérlet, szülőknél lakrész-leválasztás, ideiglenes lakás), de mivel igazából minden más változat csak amolyan "ideiglenes megoldás" lett volna, előre megjósolhatatlan futamidővel - míg valahol vidéken felépítjük végleges házunkat -, ezért úgy döntöttünk, belevágunk a vakmerőbe: hátunk mögött hagyva nagyvárosi életünket, veszünk egy vidéki házikót. Megjegyzem, az itt vásárolt házunk (budapesti viszonylatban nagynak számító) telekkel került összesen annyiba, mint Pest megyében egy olcsó, kisebb telek.
Kezdeti kétségek
Költözésünket elég kétségesen fogadta környezetünk. A rokonság az általuk nagynak ítélt távolságot kifogásolta, míg ismerőseink az "És mit fogtok ott csinálni??" jelmondattal adták tudtunkra, hogy ez az egész valami borzasztó unalmas dolog lehet (igaz, sokszor kilógott a lóláb, hogy inkább az irigység, mintsem az aggodalom mondatja ezt velük)... Mára már megbékéltek a helyzettel, de valójában a külső vélemények befolyásoltak minket a legkevésbé.
Ami miatt viszont valós kétségeim voltak, hogy vajon mi lesz 2 hónap múlva, egy fél év múlva, vagy mégkésőbb, ha véget ér mondjuk a nyár... Mert szép, szép, hogy olyan, mintha egy hosszú nyaralásra mennénk, de mi történik, ha ezt esetleg megunjuk? Vajon mennyire fog zavarni az elszeparálódás, tősgyökeres panellakóként nem fog-e hiányozni az urbanizált környezet, és más, hasonló aggodalmaim voltak.
Aztán belevágtunk, és élveztük a nyugalmat, a "hosszú nyaralást", és a szabadságot (közös életünkben először lakhattunk privát, saját lakásban). A megunás pedig csak nem akart bekövetkezni. :) Igaz, esetünkben biztosan az is közrejátszott, hogy - főként a kezdeti időkben - munkánk kapcsán heti (sokszor napi) szinten kellett Budapestre rohangálnunk, így az átállás csak fokozatosan következett be. De már semmiképpen nem tudnánk visszamenni a zajos nagyváros kapkodós, zsúfolt, stresszel teli forgatagába.
Otthonunk, "birtokunk" - dióhéjban
Mivel nem szerettem volna újszülöttel egy dohos, teljes renovációt igénylő parasztházba költözni, ezért választásunk végül egy kis alapterületű, eredetileg nyaralónak tervezett, részben bontott anyagból ugyan, de új építésű házra esett - ennek minden előnyével és hátrányával... Ehhez a házikóhoz egy (vidéki viszonylatban pici, pesti mércével mérve hatalmas), 1000 m2-es telek tartozott, amit hosszútávú terveinkhez (és megalomániánkhoz) kevésnek találtunk, így a telek folytatásaként sikerült - jelképes áron - hozzájutnunk további 2000 m2-nyi területhez, így jelenleg egy több, mint 3000 m2-es összterületű "birtokkal" büszkélkedhetünk.
És tényleg, mit is kezdünk vele
Elsősorban kikapcsolódási, otthonteremtési célokra vásároltuk a terjedelmes területet. Szeretnénk a házunkat bővíteni, néhány melléképületet, pihenőrészt kialakítani, sok szép virággal, fával, gyeppel, szabad területtel.
Emellett szeretnénk megvalósítani egy kis háztáji gazdaságot: gyümölcsöst, veteményest (esetleg kisebb területet állati takarmányok számára bevetni), haszonállatokat, ezek közül is tyúkokat és egy kis méhészetet mindenképpen, esetleg más baromfit, sertést, kecskét, netán hobbiállat tenyészetet is. Hosszútávú célunk egy (jelentős mértékben) önfenntartó gazdaság kialakítása.
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!