Hogy is van akkor ezzel a fenyővel... Ha már a csapból is ez a téma folyik.
/Fotón: saját ezüstfenyőm./

Ünnepi demagógok
Lassan már hozzászokik az ember szeme, hogy a karácsonyi ünnepek közeledtével megszaporodnak a különféle, igazi fenyőt vagy műfenyőt éltető, illetve elítélő, de mindenképpen hangulatkeltő cikkek, közösségi okosságok, pillanatképnyi szösszenetek. Nem is lenne ezzel baj, amikor szubjektív szemszögből is kicsit gondolkodásra bírják az olvasókat, de az már hatványozottan az, hogy erőteljesen - ilyenkor, az ünnepek előtt és a tél beálltával amúgy is érzékeny - érzelmekre igyekeznek hatni. Szükség szerint felülbírálva a józan észt, és szájbarágva néhány nem feltétlenül valós "tényt" (emelt szint: ha ezt a szerző még fals tényekkel alá is támasztja).

Most akkor műfenyő vagy igazi?
Nem titkolom: részemről mindenképpen a valódi fenyő mellett voksolok, és most már ott tartok, hogy akár bármilyen formában (igen, kivágva is), szemben a műfenyővel. Ugyanakkor nem fogom elítélni azt, aki praktikus okokból beruház hosszútávra egy elcsomagolható műfenyőre, hiszen nem szorul magyarázatra: az évente megvásárolt karácsonyi fenyőfácska, különösen ha egy sudár, mutatósabb darab, rendszeres jelleggel nem kis vagyont kihúz a családok zsebéből. Ezzel a tényezővel kár is lenne vitába szállni, úgy hiszem, az emberek anyagi helyzete az, ami fölött kár lenne erkölcsösködő szentbeszédeket tartani - mindenki úgy oldja meg, ahogy legjobb belátása szerint tudja. Így aztán nem tudom lenézni azt, aki műfenyőt állít - egészen addig, amíg mindezt nem környezettudatossági okokra hivatkozva teszi.

Azt szerintem nem kell taglalni, hogy a - mellesleg általában Kínát megjáró, de biztosan hosszasan utaztatott - műanyag-hegyek (jelen esetben: műfenyő) mekkora ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, már csak a gyártásukkal is, nem beszélve arról, hogy ezek jellemzően nem, vagy csak rosszul újrahasznosítható műanyagból kerülnek előállításra. (Szóval a természetestől vagy a környezettudatosan kímélőtől biztosan messze esnek. Noha saját ingerküszöbömet leginkább műanyag mivolta facsarja, pláne ha azt fenyő-jellegűre tervezik, mert bevallom, egy "nem fenyőszerűre" imitált hófehér vagy rózsaszín ilyen fenyő-kreálmányt már magam is láttam dizájnosnak, így akár el is tudok képzelni - nem, semmiképp sem saját lakásomban, de mondjuk egy áruház vagy bazár színtrendi kirakatában igen.)

Valóban sajnálni kell a kivágott fenyőket? Téveszmés mémek
Elég szűklátókörű nézetekre vall, ha valaki úgy gondolja, hogy a karácsonyra szánt fenyőfákat az erdőből vágják ki könyörtelenül, ezzel hatalmas környezeti károkat okozva. (Gondoljunk csak bele! Magyarországra nem jellemző méretű fenyőerdők teljes tarvágását igényelhetné telente a karácsonyi felhajtás.) De hogy hirtelen honnan is jött ez az irtó nagy empátia a fenyőcskék iránt, azt jól megtestesíti az alábbi, közösségi oldalon (FB) terjedő kép, melyet szerintem nincs olyan vidéki vagy természethez kapcsolható csoport és közösség, mely' meg ne osztott volna már legalább egyszer, valamilyen formában...

Mellékelem az ominózus képet (balra) - a fotó NEM SAJÁT tulajdonom, a képet a FaceBook-on terjedő megosztások tömkelegének egyik példányából mentettem le. (A forrás szerint via "Beko Csabika" tollából, noha a fotó eredetileg külföldi oldalról származik.)

A szóban forgó képhez pedig az alábbi szövegmelléklet tartozik:

A szöveg és a kép természetesen betalált, tízezrével terjesztik és ahogy annak lennie kell, alatta sorakoznak rendre a sírós szmájlik és az emberiséget elítélő apokaliptikus hozzászólások.

Bevallom, nálam már maga a hangulatkeltés kicsapta a biztosítékot (helyesírásilag pedig majdnem jó is lett), de kicsit jobban megnézve a képet és a szövegmellékletet, már inkább a dezinformációk miatt forrongtam. Merthogy nézzünk már rá!

A csatolt fotón biztosan nem 3 éves fenyő magonc látható (úgy 1 év körüli lehet), ráadásul ilyet biztosan nem pakol az átlag háztartás a nappalijába, ugyanis a képen nagy valószínűséggel vörösfenyő kis csemetéje látható, úgyhogy egyre kevesebb a párhuzam a valósággal és a realitással.
Karácsonyfának jellemzően gyorsan növő fajtákat, pl. lucfenyőt nevelnek, ezek már akár 5 év után vágásérettek (a célra), szóval akinél 10 éves fenyő díszeleg a nappaliban, ott már tényleg nem lehet ok a panaszra. ;)
Én még valami. A (valódi) fenyő soha nem szemét. Ne emlegessük már egy lapon a kommunális szeméttel, mely' a talajt terheli! A fenyőnek minden darabja, hulladéka felhasználható vagy hasznosítható (fűrészáru, bútoripari fűrészpor, forgács brikett, tüzelő, komposzt...), amennyiben ez nem történik meg (mert ténylegesen a szemétbe kerül), akkor sem fog ártani a Földnek (hogy én is ilyen nagy szavakat használjak).
(Úgyhogy ismét tipikus példáját láthattuk a hangulatkeltő, téves- vagy félinformációkat terjesztő, érzelmileg erősen befolyásoló, mi több lelkiismeret-furdalásra hajtó szösszeneteknek.)

Hol terem a karácsonyfa?
Ezek után érdemes tisztázni: a "karácsonyfákat" általánosságban nem az erdőkből vágják ki. (De, ilyenre is van szélsőséges példa, mint ahogy a kertben már útban lévő, illetve veszélyesnek minősített fenyőfa karácsony előtt történő kivágására is.) Erre ugyanúgy telepített faiskolák vannak, mint más fák (növények) nevelgetésére, és az erdőgazdálkodáshoz hasonlóan előre tervezett ütemezés szerint történik az ültetésük, kivágásuk, majd későbbi újratelepítésük. Ilyen fenyőcsemete-neveldéket több helyen is látni nyugaton, pl. Somogy, Zala, Vas megye eldugottabb tájain... Ennek megfelelően a "fenyőfa-biznisz" nem avatkozik bele a természetes erdők körforgásába, mert valójában a téli fenyő-igény nélkül ezek nem is működnének, illetve léteznének. És mint ilyen, folyamatosan megújuló és gondozott növénytelep, mely pozitív hatást gyakorol környezetünkre (pl. mert fotoszintetizál), szerintem jó dolog és üdvözlendő,  nem üldözendő. Nem mellesleg a fenyők nevelgetésével és gondozásával, majd kivágásával és nagybani értékesítésével egész családok foglalkoznak, ez számukra a megélhetést jelenti, szóval annyira nem mindenki örülne, ha holnaptól senki nem vásárolna vágott fenyőt... Nem mellesleg a virágkötők (virágboltok, koszorúkészítők) részére is általában innen történik az egész éves ellátás a lemetszésre kerülő fenyőgallyakkal, úgyhogy azt nem állíthatjuk, nincs létjogosultsága a működésüknek - azért, mert az átlag ember (hogy ne a fotelharcosokat említsem...) esetleg nem ismeri vagy látja az ilyen fenyő-neveldéket.

Mi a helyzet a gyökeres vagy cserepes fenyőkkel? Miért nem ültetjük ki őket?
Nagyon jónak tűnő gondolat lenne a kivágott fenyők helyett szabadgyökerű, illetve földlabdás facsemetéket venni, ezt az ünnepekre beállítani a a szobába, szépen feldíszíteni, majd valamikor vízkereszt után kiültetni a szabadföldbe. /Nekem is voltak efféle határozott terveim./ De sajnos a gyakorlat közel nem ilyen egyszerű, mondhatni, az esetek nagy részében nem működik.
Kezdhetnénk ott, hogy sokaknak nincs kertje, de sok esetben még hétvégi telke, közvetlen kiültetési lehetősége sem. Itt ez az opció nyilván ki is esik. (Megjegyzem, voltak már próbálkozások ünnepek után visszaváltható, földlabdás fenyőkre is.) De ha ez a lehetőség mégis nagyon beválna, akkor 10-20-50... év után már elég szép erdővel büszkélkedhetne minden család - nem is lenne rossz. ;)
A helyzet viszont az, hogy a cserepes vagy földlabdás fenyőket igen nehéz az ünnepek alatt életben tartani, úgy, hogy az még a kiültetést is túlélje. (Nem azt mondom, van rá példa, csak az általunk ismert és tapasztalt esetek többségében sajnos nem így történik.) A kis fenyőket jellemzően nagyon szűkre szabott gyökérzettel és földcsomóval adják, ha úgy tetszik, többségük sajnos már ilyenkor halálra van ítélve, még az esetleges jó gondozás mellett is. (Az én ezüstfenyőm - bal oldali képen - például a korábban látott nagy kerek dézsában került értékesítésre, ezt viszont aligha vonszolja be egy átlagos polgár a lakásába, noha a fácska megmaradása még így is kétséges volt egy darabig...)
Ha a fenyő megfelelő vízellátást kap (csekély gyökérzet, facsemete, meleg, netán száraz lakás, cserepes/földlabdás kiszerelés!), még így is legfőbb ellensége a lakás melege, illetve a nagy hőingadozás, különösen, ha hirtelen kerül be a fűtött lakásba, esetleg ott is változó a hőmérséklet, no meg később, mikor az ünnepek után, a legnagyobb fagyok idején ismét egyik napról a másikra visszakerül a szabadba.
Azt sem nehéz kitalálni, hogy a még gyenge, ültetés nélküli fácskát szintén megviseli a mozgatása, dekorálás, elkerülhetetlen sérülések, lehúzó nehéz díszek, esetleg csiptetésre kerülő izzók, egyéb dekorációk. Szóval az így felállított karácsonyfa kap rendesen, és nagyon körültekintően és kíméletesen kell vele bánni, hogy legalább elvi esélyt kapjon a későbbi sikeres kiültetésre.

Saját ezüstfenyőnk
Aki régebbóta követ, már jól ismerheti szeretett "kis" ezüstfenyőnket, melyet 6 évvel ezelőtt, karácsony előtt vásároltunk meg egy kertészetből. Akkori terveink szerint karácsonyfa funkciót töltött volna be, majd többoldalú mérlegelés után végül mégsem mertük bevinni az - időnként igencsak meleg - lakásba. Szerencsére. Az eladó útmutatása szerint igyekeztünk figyelni a folyamatos vízellátásra, noha szabadég alatt állt, azért ugye csapadék nincs mindig... Végül így is meglehetősen vegetatív állapotba került, nem tudtuk róla eldönteni, hogy esetleg kiszáradt, vagy csak pihen - nem igazán mutatott életjeleket. Aztán nagyon alapos belocsolást kapott, és így végülis elkezdett apró hajtásokat hozni, akkor megnyugodtunk. Végül már tavaszba csúsztunk, mire alkalmunk adódott ténylegesen elültetni, de szerencsére ezt már sikeresen átvészelte. Onnantól a folyamatos gondozás (elsősorban locsolás) megtette hatását: gyönyörű fácskává cseperedett. Jelenleg már körülbelül 4 méter magassággal bír, egy széria (szándékosan neki vett) fényfüzért ki is nőtt, de legutóbb is sikerült olyat venni rá, ami csak a feléig ér le :D (ld.: mellékelt fotók).

Szabadtéri karácsonyfa?
Köztereken, teleülések központjában, pl. városháza főterén vagy falu frekventált csomópontjában gyakran ültetnek végleges jelleggel olyan fenyőfát, amit aztán az ünnepek alkalmából karácsonyfaként díszítenek fel, elkerülve ezzel a kivágást, illetve évenkénti beszerzést. Ugyanígy udvarokban is megjelenik egy-egy csinosabb fácska (amennyiben az éghajlati- és talajviszonyok kedvezőek számára), amit aztán a téli ünnepek során karácsonyfaként, de legalábbis izzósorral díszítenek fel az ottlakók.
Nemtitkolt szándékom, hogy ha úgy adódna, ez a fácska mindig álljon itt nekünk akár karácsonyfa funkciót is betöltve. Persze a karácsonyfák márcsak olyanok, hogy a lakásban szoktak helyet kapni. Meg igazán körülményes is lenne kihordani alá az ajándédokat... De ki tudja. Talán idővel ezen társadalmi szokásaink is változni fognak, és végül szokássá válik házaknál, hogy az ünneplés bent, a karácsonyfa pedig kint, a havas kertben virít...

További cikkek a nevezett ezüstfenyőről ITT.