oz-kis.pngA kertünk kisebb átjáróház, így már meg sem lepődök, amikor kómás hajnalon, valami tüzelő után kutatva a teraszon egy arrajáró kutya vagy macska néz velem farkasszemet (noha mi nem tartunk ilyesmit), de már bármire fel vagyok vértezve, a legutóbbi korareggeli birkahajkurászás és néhány rókavendég után túl sok meglepetés nem érhet...

Így történt ez tegnap hajnalban is, amikoris kipillantva a teraszra, ezúttal egy őzike állt velem szemben. Igyekeztem minél kevésbé megzavarni, így mire telefont ragadtam, még éppen sikerült elcsípni a pillanatot, ahogy némi zöldséghulladékot lakmározik, majd továbbáll a kertünk végében álló gyümölcsösbe.

Egy évvel ezelőtt szintén láttunk egy őzet a kertben, akkori beszámolóm alkalmával panaszkodtam, hogy még egy fotót sem sikerült róla lőni a sötétben, hát most ez a vágyam is teljesülhetett. Már csak tökéletesíteni kell - és úgy látszik, nem egyszeri alkalom volt nálunk a látogatásuk. :)

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.12.06. 10:43 komment

Címkék: videó állat őz

img_7329_resize.JPG

img_7222_resize.JPG

Ezzel a hétvégével advent időszakába lépünk, vasárnap, vagy szombat este az első, lila (masnis) gyertyát gyújthatjuk meg a koszorún.

Advent a várakozás időszaka, melyben (vallásos vonalon) a Kisjézus megszületését, de úgy általánosságban magát a karácsonyt várjuk. A karácsonyt (nem Szentestét) megelőző 4. vasárnappal kezdődik, a hagyományos adventi koszorún 4 gyertya található: három lila (vagy lila szalaggal, masnival jelölt), illetve egy rózsaszín. A gyertyákat hétről hétre, sorra gyújtjuk meg vasárnaponként, vagy az azt megelőző szombat este. A rózsaszín az öröm színe, a 3. hétvégén, örömvasárnapon kerül meggyújtásra a rózsaszín jelölésű gyertya. Karácsonyra, illetve a 4. hétvégétől már mind a négy gyertya együttesen ég a koszorún.

Az advent egyúttal a karácsonyra történő ráhangolódás ideje is, - tapasztalatból mondom, hogy - az esti gyertyafénynél történő csendes beszélgetés, elmélkedés a karácsony eljövetelét is sokkal meghittebbé varázsolja, kicsit segít kikapcsolni a mindennapi rohanást és átérezni az ünnep valódi lényegét, megtörve ezzel az "annyira nincs ünnepi hangulatom" érzés átkát. (Ez hatványozottan igaz, ha az embernek gyerekei is vannak, hiszen az ő szemükben az ünnep még mindig Ünnep!) Ugyanezt a rákészülést, az ünnep "sajátnak érzését" adja meg a közösen, sajátkezűleg elkészített adventi koszorú is.

Napjainkban rengetegféle adventi koszorút láthatunk, ezek ma már akár készen is megvásárolhatók a boltokban, de ki-ki ízlése, kreativitása és egyénisége szerint teljesen alap, félkész, vagy kész alapanyagokból is összeállíthatja a saját verzióját.

Mi most két, hagyományos jellegű adventi koszorút készítünk el. Egy "szokásos" kivitelű fenyő (és tuja) ágas borzosabb asztali koszorút, valamint egy rusztikusabb jellegű, kicsit antik hatású, borostyánnal kombinált, felfüggesztett koszorút. Mindkettőt ugyanolyan szalma koszorúalapra kötjük (ami egyébként egy meghajlított, erősebb fenyőággal is kiváltható), ugyanazzal a technikával, apróbb módosításokkal. Összeállításuk egy kis türelmet és kreativitást (szerencsésebb esetben rutint) igényel, de szaktudást nem, különleges eszközöket, szerszámokat, alapanyagokat nem szükséges hozzá felhasználni. (De természetesen, aki ezt továbbfejleszti, az igényei szerint más anyagokat és kiegészítőket is használhat hozzá.)

Az elkészítés részletes menetét az alábbi videóban is nyomon lehet követni, a folyamat néhány főbb fázisát, kivonatosan képekben is szemléltetem.

img_7057_resize.JPGA koszorú összeállításához egyszerű alapanyagokat és eszközöket használtunk (a ragasztópisztolyra ezúttal nem is lett szükségünk)

img_7058_resize.JPGFenyőtoboz-gyertyák a fenyőágas koszorúra

img_7059_resize.JPGLila és rózsaszín szalagok a gyertyák megjelölésére

img_7074_resize.JPGA koszorúkat fenyő, tuja és borostyán ágakból kötöttük

img_7076_resize.JPGA koszorút mindkét esetben egyszerű szalma alapra kötöttük

img_7095_resize.JPGAz ágakat körkörösen erős cérnaszállal rögzítettük a koszorúalapra

img_7099_resize.JPGA kész alapra helyezzük a gyertyákat, egyenlő távolságban egymástól

img_7100_resize.JPGGyertya-próba a borostyános koszorúra (ez a koszorú végülis bordóslila, antik hatású gyertyákat kapott a fehér teamécsesek helyett)

img_7136_resize.JPGA borostyános koszorú, antik hatású gyertyákkal

img_7222_resize.JPGEzen a hétvégén már az első gyertyát is meggyújthatjuk a koszorún! Elsőként a rózsaszínnel szemközti, lila (masnis) gyertyát érdemes meggyújtani, hogy sorban haladhassunk.

img_7260_resize.JPGLila, illetve rózsaszín, duplafüles masnikat kapott a nagyobbik koszorú, a fenyőtoboz-gyertyák tövében

img_7269_resize.JPGA borostyánkoszorúra szintén lila és rózsaszín masnik kerültek, valamint vékony szalagok (négy ponton) a felfüggesztéshez

img_7276_resize.JPG3. héten a rózsaszín masnis gyertyát gyújthatjuk majd

img_7280_resize.JPGA többi hét színe a lila

img_7288_resize.JPG

img_7302_resize.JPG

img_7304_resize.JPGFelülről

img_7313_resize.JPGFelfüggesztett borostyános koszorú

img_7316_resize.JPG

img_7325_resize.JPG

img_7329_resize.JPG

Mindenkinek meghitt készülődést kívánok az Ünnepekre, a koszorúk megkötéséhez pedig sok sikert és kitartást! ;) (Nyugalom, ami nem megy elsőre, azt nyugodtan szedd szét, majd megy másodikra! Az először jónak tűnő dekoráció lehet, hogy túl sok, amire pedig nem is gondolnánk, az végül utólag rákerül, mert pont oda illik. A színek harmóniájára és a nem eltúlzott díszítésre mindenképpen figyeljetek!)

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.11.29. 14:30 komment

Címkék: kreatív fotó videó csináld magad tél tuja hagyomány lila borostyán koszorú adventi koszorú DIY Advent fenyőág Vlog kr:DIY - Csináld magad! kr:Ünnepek Alkalmak - Advent-Karácsony

img_7175_resize.JPG

Valahol mindent el kell egyszer kezdeni. És még nemigen adódott úgy, hogy tűzifát kelljen rakosgatnom. (Többnyire nem "hagyományos" fahasábjaink voltak, vagy csak brikettel fűtöttünk, vagy éppen nagy pocakkal kimaradtam a fahordásból, esetleg csak odazuppantotta valaki egy rakásba, és mire kigondoltuk volna a megfelelő helyét, már el is lett tüzelve.)

img_7154_resize.JPG

Most viszont egy kisebb famennyiség várakozott arra, hogy katonás rendbe kerüljenek. Korábbi érintőleges tapasztalatok alapján azért az rémlett, hogy nem mindegy, hogyan rakosgatja az ember (lánya) azokat a fahasábokat, már csak a helyfoglalás miatt sem, másfelől pedig a stabilitás miatt lényeges, hogy legalább a végeken kötésbe kerüljenek. Jelentem, feladat sikeresen teljesítve! :D

img_7155_resize.JPGA kezdő- és záróvégeken kötésben elrendezve

img_7156_resize.JPGEz kérem, tömény matematika! :D

img_7158_resize.JPGRendezgetés, tervezgetés folyamata

img_7159_resize.JPGNövekvő fakupac...

img_7160_resize.JPGAlakul! ;)

img_7162_resize.JPG

img_7176_resize.JPGKész! ;)

Délután lelkes "kis" segítséget is kaptam (nagyfiam személyében) az adogatásban, így a vége már pikkpakk meglett. :)

img_7177_resize.JPGElkészült farakás

Azért megdolgoztam vele. Mottóm:lehet, hogy sokáig tart, de legalább rondán néz ki! :D :D (Ugyanitt térkő-rakást és egyéb térgeometriai feladványokat vállalok!) Akárhogy is, a mai sikerélmény is összejött. :) :)

Na jó, ennél azért messze izgalmasabb és művészibb farakás-megoldások is léteznek, talán egyszer, terméketlen nyugdíjas éveimben ezzel is megpróbálkozom. Ha kíváncsiak vagytok, ezen a címen (klikk ide!) találtok néhány nagyon látványos tűzifa-kompozíciót!

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.11.26. 18:42 komment

Címkék: fotó videó tél tűzifa tüzelő farakás fahasáb

img_5842_resize.JPG

Kora reggel még kómásan kóvályogtam ki a teraszra némi tüzelő meg egy kis friss zöld után kutatva. Már meg sem lepődök, ha ilyenkor egy macska, netán egy kutya néz velem farkasszemet, bővelkedünk bennük, noha saját házmelléki állatunk jelenleg nincsen... Csakhogy ez a "macska" most egy kicsit nagyobb volt... Majd' eldobtam a tüzelős vödröt, mikor összeálltak szemem előtt a pixelek: ez valami igen nagy! Kellett pár másodperc, mire felfogtam, hogy ezúttal egy birka mered rám. Valójában nem tudom, melyikünk ijedt meg jobban, minden esetre mindketten hátrahőköltünk hirtelen.

img_5835_resize.JPG

A felesleges sokk után már igyekeztem őket közelebbről is szemügyre venni, merthogy kiderült, hárman is átjöttek vendégségbe, majd - praktikus okokból - minél előbb visszaterelni őket eredeti lakhelyükre (a szomszédba). Némi reggeli fitnesznek is beillő kergetőzés után ez végül sikerült is, a kis rafkósak hamar megtalálták a kerítés ama bizonyos gyengepontját. :D

img_5836_resize.JPGA kertünkben legelésző birkák

img_5839_resize.JPGSzétnéztek alaposan az udvarban

img_5840_resize.JPG

img_5841_resize.JPGKergetőzés a birkákkal

img_5843_resize.JPGBenn a bárány, kinn a farkas...?

img_5846_resize-x.JPGBújócska: három birka becserkészése a tét :D

img_5848_resize.JPGA birkák visszataláltak saját területükre :)

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.10.23. 11:04 komment

Címkék: fotó videó állat ősz birka

Nyáron az egyik kedvelt relaxáló elfoglaltságunk volt késő esténként, nyitott ablaknál a különféle állathangokat fülelni. A megszokott háziállatok és kedvencek, mint kutya, macska vagy egy-egy kakas, marha fel-felharsanó hangja mellett gyakran megfigyelhettük a természet állatainak jelenlétét is. Nem ritkán nyestet, békákat, a szinte állandó tücsökzenekart hallgattuk altatónak, de idén többször kifülelhettük a közelben tanyázó baglyok jellegzetes huhogó hangját is. Ugyan a nyár már leköszönt, de a bagolyhangokat ma este is hallottuk. (Ezúttal sikerült is "lencsevégre", de legalábbis mikrofonra kapni őket.)

Az alábbi, körülbelül másfél perces (hang)felvételen többször tisztán kivehető a baglyok jellegzetes huhogása.

Mindenki döntse el maga, hogy hangjuk kellemes, izgalmas, megnyugtató, vagy inkább vészjóslóan riogató! ;)

(Korábbi baglyos bejegyzések)

p1222222-fulesbagoly.JPG

p1212196-fulesbagoly.JPG

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.10.19. 19:39 komment

Címkék: videó szavazás állat bagoly huhogás állathang

img_5404_resize.JPG

Hogy mitől meglepetés? Egy kert tulajdonképpen minden évben meglepetéseket tartogat. Még a leggondosabb tervezés és tudatos ültetés mellett is kénytelen a gazda a természetre bízni a továbbiakat, így nem feltétlenül evidens, ha egy háztáji kiskert bő terméshozammal, egészséges, veszteségtől mentes, tökéletes zöldségekkel, gyümölcsökkel örvendezteti meg tulajdonosait. De, természetesen optimális esetben így történik, de számtalan olyan tényező állhat be - kezdve a talajviszonyoktól, időjárástól, éghajlattól, betegségektől, kártevőktől -, melyekkel a (tapasztalatlan?) gazda nem tud előre számolni. És fordítva is: egy-egy új fajta kipróbálása, egy szerencsés csapadékhozamú és napsütésű nyári szezon, egy jó választás akár a vártnál is bőségesebb, szebb, nagyobb termést hozhat.

Azonban egy házikert ennél még jóval több meglepetés-faktorral is bővelkedhet...

img_5407_resize.JPG

Itt és most elsősorban azokra a növényekre gondolok, amiket nem mi ültettünk. Vagy legalábbis nem tudatosan.

Számtalan bejegyzésben említettem már olyan meglepetés-zöldségeket és -virágokat, amik létezéséről eredetileg nem volt tudomásunk... Ezek vagy összekeveredett (akár bolti) vetőmagokkal, vagy vásárolt/ajándékba kapott növények társulásával, vagy általunk elpotyogtatott (leginkább komposztnak szánt) zöldségek, gyümölcsök  magjaival vertek gyökeret a földben, majd növesztettek szép új, erős növényeket.

Tavaly például a "hagyományos" sárgarépa között jelent meg néhány citromsárga példány. Elvileg ilyet nem ültettünk, mégis többször előfordult, hogy ilyen került ki a földből. :) (Erről egy képet itt mutattam is.)

A kerek ágyásomban (és máshol) is több olyan virágot meghagytam már, melyek a vásárolt vagy ajándékba kapott kis virágpalánta földjén egy kis vendégvirágot is tartalmaztak. Ezek volt, hogy idővel erős példánnyá cseperedtek.

A korábbi ültetésekből, vagy félredobott zöldségmaradékból rendszeresen előbújnak következő évben is a növények, az évelőket különösen érdemes számon tartani, így volt például évről-évre ültetés nélkül sóskánk, de tavaly például egy korábbi, csak úgy kapott (földbe dugott, de aztán nem hasznosított) lestyán létezését figyeltem ki a fűben (akkoriban még ott is volt veteményesünk), és kezdtem el hasznosítani a levesbe leveleit.

Idén ismét megjelent néhány olyan zöldségfélénk, melyeket idén nem ültettünk. (Előzménye, hogy nyár előtt megadta magát minden fűnyírónk, így aztán külön esélyt kaptak cseperedésre a terven felüli növénykék is.) Ezek többségét egyébként komposztnak szántuk, de ők úgy gondolták, a tápanyagban gazdag földkupacban kényelmesen el is éldegélhetnek. Az ilyen növényeknek egyébként különösen meg tudok örülni, érdekességük, hogy általában szebb termést hoznak társaiknál (a túlélők erőssége...), szóval érdemes őket figyelni. :)

img_5405_resize.JPGIdén komposztnak szánt zöldségkupacban megjelent néhány tökféle, vélhetően cukkinivirágok. :)

img_5406_resize.JPG

img_5403_resize.JPGVéletlenszerű cukkinivirágok

img_5409_resize.JPG

Hasonló előzményekkel lett néhány apró szemű, de életerősnek tűnő paradicsomunk! Kíváncsian figyelem, hátha be tudnak még érni...

img_5412_resize.JPGMeglepetés-paradicsomok a komposztkupacon

img_5413_resize.JPG

img_5411_resize.JPGParadicsomok, melyek magról keltek a komposzt között

img_5415_resize.JPG

Bár nem véletlen növények, de idén a balkonládába ültetett zöldségek (jelen esetben a paprikák) kísérlete is pozitív eredményekkel zárult. Ezekről korábban itt írtam. Az eredeti problémát (hogy idő hiányában sajnos nem tudunk idén veteményest fenntartani) tökéletesen kiküszöbölte, és még a szükséges locsolást is igen leegyszerűsítette, ezért ez a megoldás nekünk most bevált. A pritaminok többsége már beérett, ezeket - már csak kis mennyisége miatt is - elsősorban frissen fogyasztjuk, néhány pedig még a terasz védelmében vár a teljes kifejlődésre, beérésre.

img_5154_resize.JPGIdei pritaminjaink

img_5153_resize.JPGPritamin, vagy paradicsompaprika

img_5418_resize.JPG

img_5419_resize.JPG

img_5420_resize.JPGPritaminok a balkonládában

img_5421_resize.JPG

img_5417_resize.JPGBeérőben lévő paradicsompaprikák

img_5155_resize.JPG

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.10.05. 14:35 komment

Címkék: fotó szavazás virág paradicsom paprika meglepetés cukkini tök veteményes évelő pritamin paradicsompaprika balkonláda balkonzöldség balkonágyás

Mindenki érkezik valahonnan, élete során begyűjtött élményekkel a lelke legmélyén, majd felelős emberként tart valahová, ezeket a benyomásokat követve a tudat alatt, hogy egyszer majd ezekkel az egykori boldog álmokkal teljesedhessen be az élete...

Kivételesen egy személyesebb vonalú történettel érkezem, mely betekintést enged a tyúkokkal köttetett barátságomba, valamint abba a valamibe, ami egy életre összeköt a vidéki élet szeretetével...

Egy hónappal ezelőtt összeszedett, vidéki életet a városi létformával "szembeállító" gondolatsoraim alaposan felborzolták a kedélyeket. Pedig valójában nem terveztem kifejezetten állást foglalni, vagy szándékosan kampányolni bármely' véglet mellett vagy ellen sem, mindössze csokorba gyűjtöttem azokat a kérdéseket és gondolatokat, amelyeket vidékre költözésünk óta rendszeresen megkaptunk (és kapunk), tehát úgy tűnik, ezen ténnyel (vidékre költözésünkkel) kapcsolatban a legtöbb embert foglalkoztatják. /Persze jóllehet a média is működött, és többeket már inkább csak a jól megmondás, odaszólás lehetősége foglalkoztatott (elsősorban a többi kommentelővel szemben), több esetben anélkül, hogy különben magát a kifejtéseimet olvasták, végignézték volna. Viszont rengeteg megalapozott állásfoglalással is találkoztam, ezeket külön élmény volt átolvasni, átgondolni, ízlelgetni. Ez úton is köszönet mindenkinek aki kifejtette véleményét, vagy kulturált vitába bocsájtkozott!/
Így aztán kaptam olyat is, hogy na most a panellakó jól felfedezte, hogy vidéken is van élet! :D Bevallom, ez a "beszólás" nagyon tetszett, jót mosolyogtam rajta. :) Hiszen valóban, vállalom, fiatal korom jelentős részét így töltöttem, ezt én magam tettem közzé, tehát nincs benne semmiféle leleplezés. Bár kétségtelenül degradáló éle volt a hozzászólásnak, és mint ilyen erősen egyoldalúan értelmezte a témát. Azért szögezzük le, már több, mint 12 éve "felfedeztem", hogy vidéken is létezik élet, de a valóságban azért ennél mélyebbre nyúlnak a gyökerek.

Múltban gyökerező vidék-idill
Kisgyerekkorom nyarait, iskolai, óvodai szünideit volt szerencsém vidéken tölteni, zalai nagyszülőknél. Ezek bár "csak" évente néhány alkalmat, pár hetet jelentettek, de mégis meghatározóbbak lettek az életemben, mint bármilyen más élmény. A kontraszt rendkívül erős volt: otthon Budapest, zsúfolt nagyváros, panel rengetegben apró zöldszigetek, a kis lakásban állattartási lehetőség lényegében nem volt; tanév, iskola, feladatok; kommersz, "letisztult" közeg, minden olyan központilag irányított és szabvány - míg vidéken szünidő, hatalmas rétek, legelők, kert, fák, a friss levegőt harapni lehetett, élmények, természet közelsége, állatok (nevezetesen: nagyszüleimnél tyúkok), romantikus, nyirkos levegőjű kertes házikó cserépkályha melegével, a konyhai sparhelt utánozhatatlan illataival... Így nyilván volt egy "igazságtalanul" idealizált tökéletes összhatása szememben a vidéki életnek, melyet egy gyermek méginkább drámai mértékkel érzékel (felnőttként pont ezért próbáltam ezt erőltetett mértékkel, fenntartásokkal, szívemben mégis szerelemmel kezelni). /Ha így esetleg érthetőbb: ha valaki szép helyen nyaral, gyakran az az első gondolata, hogy hú, de jó lenne ideköltözni! De vajon tényleg? Dolgozni, suliba járni ott is kell.../
Így aztán nem kell magyaráznom, öcsémmel alig vártuk mindig az alkalmat, hogy ismét leutazhassunk a szülőkkel. A kalandot tovább növelte, hogy - akkor még - közel 4 órás volt oda az autóút, amire külön rá kellett készülni. Szerettem utazni. Elsuhanó tájak, apró települések, kanyargó országút, a lakatlan (erdős, mezős, szántóföldes) tájakon vadállatok. A megérkezésünk is felért mindig egy külön ünnepséggel. Ilyenkor már többnyire késő este, vacsoraidő volt. Hidegebb évszakokban a kályhák begyújtva, halk duruzsolása átszőtte a szobák csendjét, a sparhelt illata belengte a - mai mércével nappaliként, de mindenképpen közösségi helyiségként szolgáló - tág konyha teljes terét. Nagymama mindig friss, meleg, házi ételekkel várt minket, ami után a jóféle sütemény sem maradhatott el. (A szeretet, amellyel mindezt tálalta pedig körülölelt bennünket, de ez már nem egy leírható, inkább érezhető valami...) Az étkezés szintén a konyha helyiségében történt (kényelmesen elfértünk jóemberek módjára), után pedig még hosszasan tartott a tanácskozás, nevetgélés, élménybeszámoló életünk mindennapi történéseiről. Telefon ekkor még nem volt, a leveleken és ünnepi képeslapokon kívül más alkalmunk nem adódott a két találkozás közötti események megvitatására. A gyerekek persze hamarabb ágyba kerültek, de a fárasztó utazás után hamar el is nyomott minket az álom, a felnőttek még utána is kései órákig beszélgethettek a gyerekfülnek kevésbé szánt, komoly dolgokról.
Egyszóval tökéletes volt az idill. És mint vidékre leszabadult, lelkes csibészek, rögtön neki is láttunk mindig kiélvezni a szabadságot. Valamit mindig kitaláltunk, valamit mindig alkottunk, valamiben mindig nyakig benne voltunk. És ez alól nem lehetett kivétel a tyúkudvar sem...

gesztenyefa-levelkupac_resize.pngFéltve őrzött emlék: öcsémmel a gesztenyefa alatt összehúzott falevél-kupacból kraftolunk várat. (Az egyen-sapikat természetesen nagymamánk kötötte!)
Valamikor a rendszerváltás környékén. ;)

gocseji-felumuzeum.jpgEz már jóval frissebb, mégis oly' jellemző fotó: egyoldalú (viszonzatlan) vonzódásom a házi szárnyasokhoz. :D Helyileg a Göcseji Falumúzeumban készült a kép, a helyet mindenképpen javaslom egyszer felkeresni (bővebben itt írtam róla).
Ezredforduló utáni években (cca 2003.).

Barátaim, a pipik
Szóval mindig is nagyon szerettem volna valami állatot. Lehetőleg kutyát, vagy bármit. Otthon (panel lakás!) persze nem lehetett, illetve azért tartottam üvegben legyet, meg a sarokban egy pókot, de azok olyan picikék voltak, bizonytalan kilátásokkal és igényekkel. De itt viszont! Voltak tyúkok, akik nem kerülhették el kiáradó szeretetemet... Így aztán nagyon hamar rákaptam a pipik, vagy - zalaiasan szólva - tikok rendszeres dédelgetésére. Napjaink állatvédői most inkább ugorjanak, mert nem biztos, hogy azonosan értékelnék akkori tevékenykedésemet.
Rendszeresen töltöttem el hosszabb-rövidebb időt a tyúkudvarban, és igyekeztem közben a tyúkok kedvét lesni, minél inkább összebarátkozni velük. Természetesen nevet kaptak, rendszeres simogatásban részesültek, de különböző étkeket is előállítottam nekik, mint gyümölcshulladékból formázott tortát, melyen a dekoráció kukorica- és búzaszemekből állt. Ha egy pipi tojt, akkor természetesen én voltam az első, aki lelkesen begyűjtötte a tojásokat, és boldogan szaladt be vele a konyhába (erre a célra még külön nekem egy dobozkát is rendszeresítettünk). Állítólag ottlétünkkor lelkesebben és többet is tojtak, távollétünkben emlegette is mindig Nagymama, hogy nem vagyunk ott, nem akarnak tojni a pipik.
Azért ezen a szinten nem állt meg a történet. Ezek a tyúkok jóvoltomból hintáztak a saját udvari gyerekhintánkon, bicikliztek az ölemben a kis triciklivel, de egyszer még egy házilag gyártott madárketrecbe ((akkoriban éppen madarakat akartam fogni, kitartó csendben figyeléssel, vagy épp csatazajos kirohanással)) is betuszkoltam egy tikot, mert szerettem volna egy "kanári" tyúkot - csak éppen hirtelen megláttam Nagypapa sziluettjét a tyúkudvar kapujában, így aztán jobbnak tűnt mielőbb visszafeszegetni szerencsétlen szárnyast a szabad létbe... Szóval aktív élet folyt ott. Közeli kapcsolatomat a tyúkokkal jellemezte az egyik eset is, amikor egyszer beszöktek a kertbe. Ez előfordulhatott, ha valaki (mondjuk úgy, én...) nyitva felejtette a kertkaput. (Bár igaz ami igaz, történt ilyen szándékosan is, mert odabent zsengébbnek találtam számukra a füvet...) Szóval a házból kijövet a kertben legelésző pipikkel találtuk szemben magunkat, akiket ilyenkor - pl. a virágoskert megóvása végett - mielőbb ki kellett valahogy terelgetni. Persze azok rohantak jobbra is, balra is, jellemzően csak a kapu felé nem, így azért a hadművelet kisebb közösségi akciót jelentett néha, és valakinek a kaput sem ártott megfognia, hogy kényelmesen, jól kitárva azt bátran kimenekülhessenek rajta, de ugye az sem volt gond, ha a korábban kizavartak nem ólálkodtak közben vissza, míg a társaikkal vesződtek a felnőttek, de azért a kapuban állótól se meneküljön vissza az éppen kifelé menekülő egyed... Úgyhogy volt ám ott csetepaté-felfordulás, amikor egy-egy ilyen baki után kihessegettük a szárnyasokat. :) Szóval egyszer egy ilyen esetben kinyitottam nekik a kaput, s míg támasztottam, illedelmesen megkértem őket, hogy legyenek szívesek kifáradni, majd a pipik sarkon fordultak és bármilyen további kergetőzés nélkül szépen egymás után kimasíroztak rajta. Ennek gyakorlati magyarázatát a mai napig nem tudom, talán csak jól jött ki a fordulat, vagy miután megindult egy, a többi is biztonságosnak érezte a kiutat, esetleg a bizalmaskodó hangom nyugtatta meg őket hogy bátran kimenjenek, nem tudom, de az biztos, hogy onnantól nem kérdőjelezte meg senki azt a tényt, hogy a tikok hallgatnak rám és különleges kapcsolatban állunk. :D

- Szeretettel Drága Nagyszüleim szívemben dédelgetett örök emlékére -

Update (2021.02.13.):
A fenti bejegyzésből videó formájú felolvasás is készült, amolyan hangoskönyv jelleggel. :)

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.09.28. 18:14 komment

Címkék: etetés tyúk múlt tájszólás vidék gyerekkor tikok tyúkudvar Zala megye

img_4987_resize.JPG

Nem árulok el titkot: a kandallótakarítás nem tartozik legkedvesebb elfoglaltságaim közé, avagy úgy is mondhatnám, ez egy tipikusan nemszeretem velejárója a vidéki életünknek. Megcsinálom, mert szükséges, de úgy egyébként nem rajongok érte és nem lesegetem lelkesen a következő adandó alkalom közeledtét. :D Nagy valószínűséggel, ha nem az éltető melegünkről lenne szó, már régen ki is iktattam volna ezt a tevékenységet rendszeres téli tennivalóim közül. De azért ennek is megvan a maga varázsa, mert egy kis erőfeszítés és koszolás után végre ismét felloboghat a meleg a kandallóban, és akkor a hasznos munka jóleső fáradságával dőlhet hátra az ember lánya (legalább 5 percre) a tűz ropogása mellett. :)

img_4991_resize.JPG

Két évvel ezelőtt írtam egy kis összefoglalót a vízteres kandallónkról, egészen pontosan a saját típusunkról megismert tulajdonságok és tapasztalatok alapján. Akkor említettem a hátrányok között, hogy igen körülményes a takarítása.
Tulajdonképpen még csak nem is a munka volumene itt a legfőbb probléma, mert azért jellemzően egy óra alatt megvan a művelet, és ha nem túl fagyos időszakban, nem túl sok hamut termelő fűtőanyag (mint pl. papír, puhafák és egyes puhafa brikettek...) kerül bele, akkor elegendő pár hetente elvégezni (egyéb esetben, a legnagyobb fagyoknál, folyamatos fűtés mellett, rosszabb tüzelők, sok papírhulladék - vagy papírbrikett - esetén viszont van, hogy hetente akár többször is sort kell rá keríteni). A nagyobb gond az, hogy a hadművelet igen sok járulékos kosszal jár, melynek egy része kivédhetetlenül a nem megfelelő helyre, így a lakás további részeire (bútorok, polcok, kárpitszövet, plafon, fal...) fog kerülni, illetve az ember ruhájába, hajába, rosszabb esetben tüdejébe, de minimum a légjárataiba. (A szálló finom por pedig igen gonosz, azon túl, hogy mindenre rátelepszik, csúnyán meg is fogja azt, egy szimpla porszívózással vagy portörléssel általában nincs megoldva, ezért is gond, ha a ruhákba, kárpitba kerül.) Ezt lassabb, apróbb műveletekkel valamelyest lehet enyhíteni, de teljesen kiküszöbölni - sajnos - nem. Mindezt egybevetve így ez egy igen elavult rendszer. Amivel semmiképpen sem azt szeretném mondani, hogy a vízteres kandalló rossz dolog lenne, csak azért mindenképpen javasolnám a vásárlás előtt állóknak, hogy döntésük előtt ismerjék meg az adott készülék ezen műszaki paramétereit is (pl. ürítés módja, lehetőségei, ajtócsukás kényelme, stb.), a későbbi szenvedések elkerülése végett... Szóval csak okosan! :)
Másfelől volt nekünk korábban egy kandallóporszívónk is (oké, nem a csúcskategóriás fajta), merthogy a hamut, kormot egy átlagos porszívóval nem lehetséges takarítani. (Túl azon, hogy a szemcseméret miatt telibe terítené vele a teljes lakást, még a készülék is tönkremenne.) Ennek használata is kissé körülményes volt, elsősorban méretei, súlya és mozgatása miatt (lényegében egy fém hordó volt a dobja), de azért hasznos kis találmány, mert lényegesen tisztábban és alaposabban lehet vele takarítani a tűzteret, mint mondjuk kislapáttal (vagy kefével), és jelentősen csökken a szétszálló korom és hamu mennyisége is. Bár tény, hogy utána valahol azt is üríteni kell. :D Szóval szerintem igen hasznos találmány kandallósoknak (ezt kialakítása és nehézkes mozgatása miatt nem is használnám háztartási célokra). De a típusát már nem fogom ajánlgatni (többek között mert nem is emlékszem rá...), mert a miénk sajnos csak egyetlen szezont bírt. Igaz, nem kíméltük, keményen használatra lett fogva. De mint megoldást igen jónak találom, így nem kizárt, hogy a jövőben - ha maradna a kandalló... - még beruháznánk egyre (csak akkor már annak is jól megnéznénk a "fogát")...

Kandallótakarítás
És akkor következzen a mi típusunk (Idro 50) konkrét ürítési mechanizmusának vázlata, csak a szemléltetés végett.

img_7355_resize.JPGA tűztérben és belső falon felgyűlt hamut és kormot vödörbe lapátoljuk.

img_7356_resize.JPGEz egy alkalommal általában másfél-két nagyobb vödörnyi mennyiséget jelent (mivel igen nagy a tűztér), plusz a hamutárolót (ami ilyenkorra már dugig szokott lenni).

img_7357_resize.JPGMiután a tűztérből sikerült a matéria többségét kilapátolni, a hamutároló fedő rácsa is lekerül.

img_7358_resize.JPGA hamutároló fedő rácsa (ami nálunk az évek során már teljesen szétégett, így idővel ketté is törött - illetve stílusban hozzá illeszkedve a hasáb tartó rúd is teljesen kilágyult, megereszkedett mostanra).

img_7359_resize.JPGA rács levétele után szabaddá válik a hamutároló edény, aminek van egy "fogantyúja", aminél megragadva szépen ki lehet emelni.

img_7360_resize.JPGAmennyire lehetséges, a kandalló faláról is levakarjuk a ráégett kormot.

img_7361_resize.JPGA kiemelt hamutároló bödön

img_7364_resize.JPGA kiürített, kirámolt kandalló
Mint látszik, a hamutároló alá is idővel beférkőzik a hamu (ez lényegében egy zárt tér), melyet lapáttal vagy más eszközzel nem nagyon lehet kiszabadítani, így ilyenkor tehet jó szolgálatot az említett hamuporszívó. Hasonlóan az elérhetetlenebb, illetve szerelvények körüli helyeken is, a hamuporszívóval mindenképpen alaposabb (és tisztább) takarítás lehetséges.

img_7366_resize.JPGA kiszedett hamu és hamutároló

img_7367_resize.JPGAz ürítés után visszakerülhet a hamutároló tartály

img_7368_resize.JPG

img_7369_resize.JPGÉs persze a tetejére a rács, valamint a hasábtartó rúd is.

img_7371_resize.JPG

Kandallóüveg takarítása?
Az első években a kandallóüveg tisztítására nagy hangsúlyt fektettünk. Erre egy speciális tisztító folyadék használható, mely nem károsítja a az üveg körüli (egyébként szükség esetén cserélhető) tömítő szalagot, ellenben feloldja a kormot. Szóval akármilyen ablakmosó vagy súrolószer nem megfelelő a célra (ezt külön elmondták annak idején a kandallóbetét vásárlásakor is). A gond csak annyi volt, hogy lényegében rögtön az első begyújtásnál elkezdődött az újbóli kormosodás.
A kandallóüveg viszont öntisztító. Így aztán szépen lassan beláttuk, hogy nem biztos, hogy van értelme minden alkalommal ráerőltetnünk a természetes folyamatokra a civilizációs elképzeléseinket. :D Másfelől, valahogy sokkal természetesebb és barátságosabb érzést kelt az enyhén kormozott üvegen átszűrődő tűz látványa (érdekes, ezt többen megállapítottuk), mint a "nagyképernyős" kristálytiszta lángnyelvek víziója. :D
Öntisztítás. Ez nagyjából úgy néz ki a gyakorlatban, hogy ha sikerül zavaróan bekormozni az üveget (ez lehet nem megfelelő tüzelőanyag vagy rosszul elrendezett begyújtás eredménye is, idővel persze ígyis-úgyis kormos lesz), akkor leégetjük az üvegről a kormot. Ez valahogy úgy történik, hogy igyekszünk olyan formában begyújtani, illetve annyi tüzelővel, hogy a felgyúló lángnyelvek (légáramlat) az ajtóüveget vegyék célba, így viszonylag gyorsan és teljes mértékben eltüntethető a korom az ajtóról. Nem mondom, hogy teljesen maradéktalanul, de a megcélzott területen biztosan.

Azt talán mondanom sem kell, hogy a kandallóürítést mindenképpen egy alapos söprés, majd porszívózás, illetve felmosás zárja, legalább a kandalló körüli területen. (Általában ilyenkor magát a kandalló felületét is áttörölgetem, mert az emlegetett por bizony ott is megtelepszik.)

A mi kandallónk - mint az állapotából is látható - már sajnos nem húzza sokáig, sorsa, utóda (mint fűtési megoldás) még kérdéses. Eddig 12 éven át húzta (ez lesz a 13., és jó eséllyel utolsó... szezonja), mint kizárólagos fűtési megoldás. Valószínűleg (ezt a típust) nem ekkora igénybevételre tervezték.

És ha már túl vagyunk ezen a sok macerán, akkor véééégre, jöhet egy szívet-lelket-testet melengető begyújtás. :) :) :)

img_7374_resize.JPG

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2019.09.27. 13:52 komment

Címkék: fotó videó tűz takarítás hamu fűtés kandalló tűztér égéstér vízteres kandalló kandallóporszívó Idro50

süti beállítások módosítása