Az előzmények
Jelenlegi lakhelyünkül szolgáló kicsiny falunkat már jó előre kinéztük magunknak balatoni nyaralásaink alkalmával. Ekkor - ma már férjurammal - még csak kapcsolatunk első hónapjait töltöttük, de közös érdeklődési körünk, ízlésünk és boldog életről alkotott elképzeléseink már akkor megmutatkoztak (hasonló módon vagyunk őrültek és renitensek). A környék szép, a hely nyugodt, csendes, átmenő forgalomtól mentes zsáktelepülés, igazi vidéki miliővel. A megközelítés pedig Budapestről (ahonnan mindketten származunk) is ideális, az akkoriban terjeszkedő autópálya egyik lehajtóját éppen oda tervezték (ami azóta meg is valósult). A Balcsi - autóval - negyed órányira,  nem csoda, hogy sokan választják a helyet nyaralójuk színhelyéül.
Egy szó mint száz, két-három látogatás bőven elég volt ahhoz, hogy a helybe beleszeressünk, és a látnivalókon, szokásos rendezvényeken túl az eladó telkekre is kihegyezzük szemeinket.

Hirtelen apropó
Bár már fél éve házasok voltunk, mégis váratlanul ért a felfedezés: terhes lettem!! Az első sokk és protokolláris orvos-vizitek után sürgetőnek éreztük a lakás-helyzetünk megoldását, s bár eredeti elképzeléseink szerint saját ház építésére vágytunk, a felgyorsult események miatt ezt a lehetőséget el kellett vetnünk. Több variáción gondolkodtunk (albérlet, szülőknél lakrész-leválasztás, ideiglenes lakás), de mivel igazából minden más változat csak amolyan "ideiglenes megoldás" lett volna, előre megjósolhatatlan futamidővel - míg valahol vidéken felépítjük végleges házunkat -, ezért úgy döntöttünk, belevágunk a vakmerőbe: hátunk mögött hagyva nagyvárosi életünket, veszünk egy vidéki házikót. Megjegyzem, az itt vásárolt házunk (budapesti viszonylatban nagynak számító) telekkel került összesen annyiba, mint Pest megyében egy olcsó, kisebb telek.

Kezdeti kétségek
Költözésünket elég kétségesen fogadta környezetünk. A rokonság az általuk nagynak ítélt távolságot kifogásolta, míg ismerőseink az "És mit fogtok ott csinálni??" jelmondattal adták tudtunkra, hogy ez az egész valami borzasztó unalmas dolog lehet (igaz, sokszor kilógott a lóláb, hogy inkább az irigység, mintsem az aggodalom mondatja ezt velük)... Mára már megbékéltek a helyzettel, de valójában a külső vélemények befolyásoltak minket a legkevésbé.
Ami miatt viszont valós kétségeim voltak, hogy vajon mi lesz 2 hónap múlva, egy fél év múlva, vagy mégkésőbb, ha véget ér mondjuk a nyár... Mert szép, szép, hogy olyan, mintha egy hosszú nyaralásra mennénk, de mi történik, ha ezt esetleg megunjuk? Vajon mennyire fog zavarni az elszeparálódás, tősgyökeres panellakóként nem fog-e hiányozni az urbanizált környezet, és más, hasonló aggodalmaim voltak.
Aztán belevágtunk, és élveztük a nyugalmat, a "hosszú nyaralást", és a szabadságot (közös életünkben először lakhattunk privát, saját lakásban). A megunás pedig csak nem akart bekövetkezni. :) Igaz, esetünkben biztosan az is közrejátszott, hogy - főként a kezdeti időkben - munkánk kapcsán heti (sokszor napi) szinten kellett Budapestre rohangálnunk, így az átállás csak fokozatosan következett be. De már semmiképpen nem tudnánk visszamenni a zajos nagyváros kapkodós, zsúfolt, stresszel teli forgatagába.

birtokunk_introkep.jpgOtthonunk, "birtokunk" - dióhéjban
Mivel nem szerettem volna újszülöttel egy dohos, teljes renovációt igénylő parasztházba költözni, ezért választásunk végül egy kis alapterületű, eredetileg nyaralónak tervezett, részben bontott anyagból ugyan, de új építésű házra esett - ennek minden előnyével és hátrányával... Ehhez a házikóhoz egy (vidéki viszonylatban pici, pesti mércével mérve hatalmas), 1000 m2-es telek tartozott, amit hosszútávú terveinkhez (és megalomániánkhoz) kevésnek találtunk, így a telek folytatásaként sikerült - jelképes áron - hozzájutnunk további 2000 m2-nyi területhez, így jelenleg egy több, mint 3000 m2-es összterületű "birtokkal" büszkélkedhetünk.

És tényleg, mit is kezdünk vele
Elsősorban kikapcsolódási, otthonteremtési célokra vásároltuk a terjedelmes területet. Szeretnénk a házunkat bővíteni, néhány melléképületet, pihenőrészt kialakítani, sok szép virággal, fával, gyeppel, szabad területtel.
Emellett szeretnénk megvalósítani egy kis háztáji gazdaságot: gyümölcsöst, veteményest (esetleg kisebb területet állati takarmányok számára bevetni), haszonállatokat, ezek közül is tyúkokat és egy kis méhészetet mindenképpen, esetleg más baromfit, sertést, kecskét, netán hobbiállat tenyészetet is. Hosszútávú célunk egy (jelentős mértékben) önfenntartó gazdaság kialakítása.

Köszönöm, hogy elolvastad! :)
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!
Szerző: lyzX  2013.04.25. 18:11 komment

Címkék: költözés gazdaság hangulat autópálya falu környezet vidék főváros takarmány vidéki ház haszonállat Budapest Balaton Balcsi zsáktelepülés vidékre önnfenntartás

A bejegyzés trackback címe:

https://birtokunk.blog.hu/api/trackback/id/tr445246204

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bozs 2013.05.26. 14:59:50

Gratulálok az elhatározásotokhoz! Meg szabad kérdezni, hogy kb. mivel foglalkoztok?

Yakk 2013.05.26. 16:29:44

Most találtam e blogra. Nagyon tetszik amit csináltok, sok sikert és boldogságot hozzá.
És mint az előttem szóló is felvetette, érdekelne, hogy pontosan miből éltek, illetve hogy maga a kert milyen költségekkel és haszonnal jár, mennyi időt visz el a fenntartása. Én is kacérkodom a vidékre menekülés gondolatával, de egyelőre elég nehéznek látom.

lyzX · http://kirandulo.blog.hu 2013.05.26. 21:10:50

@bozs: Köszönjük szépen! :)
Dióhéjban: vállalkozásunk van, a gyerekek (és kert) mellett ez tölti ki az életünk jelentős részét.

lyzX · http://kirandulo.blog.hu 2013.05.26. 21:31:32

@Yakk: Köszönjük szépen, és örülök, hogy tetszik! :)

Alapvetően a vállalkozásunkból élünk (tehát a gazdálkodás jelenleg inkább csak hobbi). A kert eddig különösebb költséget vagy (anyagi) hasznot nem jelentett számunkra, mert amit lehetett, elsősorban saját kezűleg valósítottunk meg. Inkább csak kisebb kiadásaink voltak (termőföld, szakkönyvek, vetőmag, palánta, stb.), amik egy szezon alatt megtérültek. Eddig nem értékesítettük a terményeinket, így mérhető anyagi hasznot nem (inkább csak megtakarítást) hoztak számunkra. Talán a jövőben majd ilyen is lesz - tervezzük... :)
Volumentől és sok egyéb tényezőtől függően azért sok munkát, de leginkább kitartást igényel a kert. Nem mondom, hogy ráérősek vagyunk, de viszonylag rugalmas az időbeosztásunk, így sokszor meg tudjuk tenni, hogy napközben is tevékenykedjünk valamit odakint. De elsősorban hétvégenként, valamint esténként látjuk el a szükséges teendőket. A jelenleg művelt területhez ez éppen elég, lehet, hogy később ennél többre is szükségünk lesz.

Megértem a hezitálásodat, a legnehezebb talán a munka megoldása, ha így leköltözik vidékre az ember. De ha sikerül, akkor csak biztatni tudlak, mi nem bántuk meg. :) És nem kizárt, hogy hosszú távon ezt az életmódot választjuk majd inkább a jelenlegi (gyakran stresszes) munkánk helyett.
süti beállítások módosítása