Ígérgettem még részletesebb leírást a befőzések kapcsán. Természetesen ezek is tartósítószer hozzáadása nélkül, a már ismertetett konyhai gépek segítségével kerültek eltevésre.

KÖRTE

Körte ivólé

Érintőlegesen már írtam róla, a nyáron beérett körték egy részéből ivólé készült, lassúpréssel. A frissen elfogyasztott lé mellett egy üvegnyi eltevésre is készült, melyet lezárva automatáztam (a befőttek mellett), így ezt eltesszük télire.

A nyáron befőzött (zöld héjú) körte ivólé. Érdekessége, hogy vele egyszerre körte befőtt is készült, így az abból lehulló héjat, magházas részt és kisebb darabokat szintén a lassúprésbe tettük a körtelé kinyeréséhez (valószínűleg ezért is az intenzívebb zöld színárnyalat).

Most szeptemberben szépen beérettek az őszi körték is, melyből rengeteget frissen fogyasztottunk el, de még így is bőséggel maradt a fán - illetve heves szélviharokat követően a fa alatt lepotyogva. Így a múlt hétvégén ezeket igyekeztünk minél előbb eltenni.

Ősszel begyűjtött körték (jelentős részben a fa alól)

A levet ezúttal is lassúpréssel nyertük ki. Ehhez a leszedett gyümölcsöket megmostam, daraboltam, hibás, plöttyedt részeket és szárakat eltávolítottam. (A magház magokkal együtt a körtegerezdekben maradt.) A passzírozással kinyert sűrű gyümölcslé nem igényelt édesítést vagy hígítást, változatlan formában fogyasztottuk, illetve palackoztuk eltevéshez. Automatába téve 90 °C-on 30 percig tartósítottam.
Mivel tiszta gyümölcslé (pép), így ezt nyugodt szívvel bébiételként is adtuk a (most 10 és fél hós) legkisebbnek. /Rendkívül jóízűen fogyasztotta./

Lassúprés az előkészített körtegerezdekkel

A kinyert körtelé elsősorban eltevésre készült (ezúttal csak ez a 2 üveg, így most csak sütőben dunsztoltam)

Körte befőtt

A körtebefőtteket még nyáron tettük el, kicsit keményebb húsú, de édes ízű körtéből.

A megmosott gyümölcsöt hámoztam, magházat eltávolítottam (mindezek egy külön tálba, a fentebb említett körte ivólébe kerültek még felhasználásra), illetve a hibás részeket (plöttyedt, túlérett, romlásnak indult, illetve rovar rágta darabok) eltávolítottam (ezek mérlegelés szerint komposztba vagy disznóeleségnek kerültek). A megtisztított gyümölcsöket negyedeltem, üvegbe rendeztem, majd hideg vízzel felöntöttem.
Ezek szintén automatába kerültek (az ivólével együtt), 90 °C-ra, 30 percre. Ezek más ízesítést nem kaptak, így később szinte bármilyen ételhez, süteményhez felhasználhatók lesznek.

Körtebefőttek

SZILVA

A szilvát még nyár második felében (illetve az első adag körtével egyszerre) kezdtük el felhasználni, az utolsó adagot - ami már igen érett, puhább volt - pedig nyár végén szüreteltem le (ebből készült a nemrég részletezett fahéjas szilvaszörp is). Tulajdonképpen a fogyasztása és felhasználása azóta folyamatos volt, így kisebb adagokban mindig valamilyen más módon próbáltuk hasznosítani a finom gyümölcsöt.

Szilva befőtt

A szilvabefőtt a nyári körtebefőttekkel egyszerre készült. Szintén nagyon egyszerű módon: a gyümölcsöket alaposan megmostam, bevágva (nem teljesen ketté felezve) kivettem a magját, majd tiszta, csírátlanított befőttes üvegekbe rendeztem. Üvegenként 1-1 kanál kristálycukrot, valamint egy késhegynyi őrölt fahéjat szórtam.

Üvegekbe rendezett magozott szilva, tetején cukorral, fahéjjal

A megtöltött üvegeket hideg vízzel felöntöttem, majd jó állapotú (szintén tiszta, csírátlanított) kupakokkal zártam le. /A befőttes üvegek jellemzően évről évre felhasználhatók, de az elhasználódott, elöregedett, rosszul záródó vagy bepenészesedett zárólapkákat érdemes rendszeresen cserélni!/

Ezután az üvegek az automatába kerültek (a körte ivólével és befőttel egyszerre), szintén 90°C-ra, fél órára.

Szilva ivólé

Megpróbálkoztunk szilvából ivólé készítésével is. Ez szintén nagyon finom, a lassúpréssel sűrű gyümölcspép nyerhető ki belőle. Ilyen formában (hígítatlanul, ízesítetlenül) bébiételként szintén hasznosítottuk is, valamint frissen kancsóból fogyasztottuk, de ivólevet nem tettünk el belőle üvegezve.

A megmosott, kimagozott (!!) szilvákat a lassúprésbe pakoltuk. Ez egy sűrű, pépes gyümölcsvelőt ad. Iváshoz kissé töménynek is találtuk (bébiételnek viszont ideális), ezért vízzel hígítottuk, valamint egy csipetnyi fahéjjal és minimális cukorral ízesítettük. Nagyon finom lett!

Szilvás sütemény

A szilvából rengeteget frissen fogyasztottunk el, minden nap rájártunk "csapatosan", vagy csak fűnyírás közben egy-egy pillanatra megállva a szilvafára. :) Emellett egy gyors sütemény is készült vele: kevert tészta tetejére kerültek a kimagozott, felszeletelt szilvadarabkák. Porcukorral megintve nagyon ízletes, még melegében nekiestünk. ;)

Szilvás sütemény

Szilvás kevert sütemény (a sütőben)

Frissen kisült szilvás süti

Szilvalekvár (fahéjas, lágy)

Idő hiányában ez a projekt sajnos kevesebb lehetőséget kapott, mint szerettem volna, de azért semmiképp nem maradhatott ki a lekvárfőzés, ha már idén először termett értékelhető mennyiségű szilvánk! Terveztem volna egy amolyan hagyományos, nagymamás igazi, más összetevőktől mentes, akár tepsiben sütött szilvalekvárt is készíteni, de erre már sajnos nem volt lehetőségem a nyár végén - illetve egy teljesen natúr, cukormentes változat kis mennyiségben, azonnali fogyasztásra készült azért.

Az általam készített szilvalekvárt én szándékosan lágyabb, picit pikánsabb ízvilággal képzeltem el, ezért az alábbiak szerint alkottam meg.

A frissen leszedett szilvát megmostam, elfeleztem, kimagoztam. (Ez tisztán körülbelül 2,2 kg lett.)

Mosott, felezett szilvák

Szilvamag (ami a lekvárnak szánt gyümölcsből kikerült)

/Valójában annyira nem jutottam el a lekvárfőzésig, hogy a már megtisztított szilvát nagyfiam (10) kezdte el főzni, ez adta meg a végső löketet, hogy tényleg el is készülhessen ez a kis lekvár./

A megtisztított szilvát duplaaljú edényben főzni kezdtük.

A szilvák folyamatos kevergetés mellett egyre inkább szétfőnek

Alakul a szilvalekvár ;)

Sajnos az ehhez társuló isteni illatot nem tudom mellékelni, de nagyon kellemes, ahogy bejárja a lakást! ;)

Amikor már kellő ideje főtt a lekvár, botmixerrel teljesen elpépesítettük. (Itt is közbeszólt részben az időhiány, másfelől pedig valóban egy krémes, lágyabb lekvárt szerettem volna, nem azt a hagyományos, "betonkeményre" főzött szilvalekvárt.)

Leturmixolt szilvafőzet

Az elturmixolt lekvárt többszöri kóstolás alapján cukroztuk. (Emlékeim szerint 35% cukormennyiség került hozzá...) Ekkor került bele egy erősen csapott mokkáskanálnyi őrölt fahéj is.

Kóstolótányér - általában egy fehér porcelántányéron (na jó, tejüveg) teszteljük a lekvár állagát, színét, illetve szükség szerint kóstolgatjuk, akár a cukortartalom beállításához.

Üvegezés...

Szerettem volna ilyen csinos kis bébiételes üvegekbe töltögetni a finom lekvárt. Illetve bele is kerültek, de később, a sütőbe kerülve (dunsztoláshoz) derült ki, hogy ez rossz választás volt: az új típusú bébiételek kupakja ugyanis már nem zárható biztonságosan, így azok sorra kilövődtek, vagy legalábbis kifolyt belőlük a lekvár. Az egész mutatvány vége az lett, hogy a még menthető kisebb üvegeket áttöltöttem egy picit nagyobb, normál csavarostetős dunsztos üvegbe, majd újra dunsztoltam (szintén sütőben) - ezúttal már szerencsére gond nélkül. A megmaradt, illetve sikertelenül záródott üvegek (néhányról csak másnapra derült ki) tartalma pedig azonnali fogyasztásra, illetve hűtőszekrénybe került. (A gyerekek lekvároskenyérként fogyasztották, de férjem például nagyon szereti natúr joghurt alá rétegezni.) Megjegyzem, nagyon ízletes lett, így valójában senki nem bánta nagyon, hogy enni "kellett" a friss lekvárt. :) Így végülis csak egyetlen üveggel sikerült belőle eltenni.

Szilvalekvár (az egyetlen eltevésre került üveggel)

Fahéjas szilvaszörp

Az utolsó adag szilvából (mely már vagy a fán érett túl, vagy a fa alól került elő) szörpöt készítettünk, melyről részletesebb leírást itt tettem közzé.

Fahéjas szilvaszörp

A szilvaszörp a gyümölcsgőzölővel készült

Cukrozott szilva és fahéjrúd a gyümölcsgőzölőben