Nagyképűség lenne azt mondanom, hogy komoly őszi munkákat végeztem a kertben (jelenlegi fizikai és egészségi jellegű kötöttségeim mellett), de azért igyekeztem elvégezni néhány apró-cseprő teendőt, melyekkel már a közelgő télre készülünk fel.

Még nyár végén kaptunk a rokonságból néhány tő tormát. Ezeket kissé megkésve adódott csak alkalmam elültetni, így aggódtam is miatta, megmaradnak-e. Kicsit rájuk néztem, elrendeztem, picit gyomláltam, meg betakartam újabb adag földdel, ami az ültetés után már összeesett. Szerencsére úgy fest, a tormák így is jól érzik magukat, ha szerencsénk van, szépen meg is erősödnek kertünkben.

Nemrég elültetett torma tövek

A tormák takarására - ha már éppen mellé sikerült ültetnem - a komposztálóból keletkezett, jóféle földet használtam. Pontosabban, magát a komposztálót még a nyár folyamán szétcincálta egy nagyobb vihar, és bár a darabjait sikerül végül a kert különböző pontjairól összeszednünk, újbóli felállítására még nem került sor. Ettől függetlenül, a komposzt maradt eredeti helyén, amit azóta kerti hulladékokkal, elnyílt virágok maradványaival, befőzött gyümölcsök kivágott részeivel tovább gyarapítottunk is.
Meglepő módon, ez a komposzt-dolog nagyon is működik, csak türelem kérdése. A felül hulladékos, ágmaradványos, gazos tömeg legalján most már igazi, ültetésre is kiválóan alkalmas termőföld réteg lapul. Mi egyébként leginkább kitépett gazt, levágott ágdarabkákat, elnyílt virágokat, némi fenyő forgáccsal kevert, kiürített maradék virágföldet (elsősorban egynyáris balkonládákból), illetve némi konyhai zöldség-gyümölcs hulladékot, valamint pár vödör (kandallóból ürített) hamut szórtunk eddig bele.

A komposzt aljáról kiemelt termőföld

Komposzt-föld

A komposztból nyert földet remélhetően a tormák is értékelik :)

Az ősz még néhány szem meglepetés-gyümölcsöt is tartogatott számunkra: rögtönzött málnaszüretünknek örülhettünk, mely szeptember elején még újra termett néhány marékkal.

Szeptemberben érett málnáink

A korábban betakarított nyári almánk többségét még sajnos nem tudtuk felhasználni. Ezek még valójában nyár elején, a barackokkal együtt kerültek leszedésre, de azóta is várják sorsukat... Hogy minél kevesebb vesszen kárba (vagy váljék disznóeleséggé), ezekből most egy almaecetet rögtönöztem. Még bizonytalan vagyok benne, most készítek ilyet először, így ha működik, akkor beszámolok a részletekről. :)

Júliusban szedett nyári almánk

Nyári almák, felhasználásra várva

Egy tál alma: ebből készül az almaecet

Almaecetnek bekészítve (ami azóta szépen forr)

A héten férjecském hozott haza 3 tő csarabot, és egy csinos fej díszkáposztát. Ezeket végül - némi mérlegelés után - nem kaspóba, hanem szabadföldbe, a "kerek ágyásomba" ültettem ki. A most ültetett növénykék köré erdőbényei opálok kerültek díszítésként.
Az ágyásra egyébként is ráfért egy kis ráncfelvarrás, mert nyár vége óta a legtöbb virágzó növény elnyílt, a (más virággal betelepedett) varjúháj pedig igen elburjánzott már benne. Ezen kívül még néhány újabb tő gaz is felütötte a fejét, így éppen ideje volt egy kis gyomlálásnak, óvatos kapálásnak-gereblyézésnek. Ez utóbbit csak felszínesen, mert ebben a virágágyásban elsősorban hagymások lapulnak, melyeket én virágzást követően, illetve télire soha nem szoktam felszedni (így már az első tavaszi napsugárkák hatására megkezdhetik az előbújást).

Díszkáposzta és csarabok: beültetésre várva

Tereprendezés az ültetéshez

A csarab és díszkáposzta elültetésre került

Díszkáposzta

Csarab - ami egyébként a fagyokig is szépen virágzik (és egyébként évelő), amennyiben jól érzi magát

Csarab (Calluna vulgaris)

Világos rózsaszín csarab

Sötétrózsaszín csarab

Kerek ágyás

Az előkertben még néhány virág most is szépen nyílik: a leánderek bimbósak (ők még 2-3 hétig maradnak a szabadban), a félfutó muskátlik az ablakokban szépen virítanak, és még néhány rózsa is most hozza utolsó virágait.

Félfutó muskátlik az ablakokban

Aktuális előkerti látkép