Arra a kérdésre, hogy megéri-e veteményes kertet gondozni és saját termesztésű zöldségfélét fogyasztani, a legtöbb esetben szinte csípőből jön mindenkitől a válasz: az mindegy, hiszen a házinál nincs is jobb!
Persze, ezt mindenki tudja, javarészt magam is egyetértek vele, de mi a helyzet akkor, ha az ember lánya nem elégszik meg a "dicsőséggel", hanem a valódi költségvetéssel is szeretne tisztában lenni, anyagi ráfordítás-megtérülés mérlegelésével?
Elméleti költségvetés
Úgy gondolom, a kérdést alapvetően két (avagy: három) felállásban kell vizsgálni.
1. eshetőség: Amennyiben az ember megfelelő (jól fizető, biztos, állandó jellegű, stb.) állással/vállalkozással rendelkezik, és a kiskertjét (= saját, házi fogyasztásra termelt zöldségféléit) ennek terhére, a kereső tevékenysége felfüggesztése, "hanyagolása" árán szeretné művelni, úgy szinte biztosan merem mondani: anyagilag nem fogja megérni. A kiskertből szerzett kvázi jövedelem (= megtakarítás a szokásos zöldségesnél, ill. gyümölcspultnál történő bevásárláshoz képest) nem fogja elérni azt a jövedelemforrást, mint egy egységnyi idő alatt, egy átlagos munkahelyen/pénzszerző tevékenységben megtermelt fizetés.
Megint teljesen más a felállás, ha már nagyobb kertben, kifejezetten haszon szerzési célra, azaz eladásra gondolkodunk. (Ezt a nagyon tág témakört most nem szeretném kielemezni.)
2. eshetőség: Ha bármilyen - életkori, egészségi, családi állapotbeli, ... - okból kifolyólag nem rendelkezünk olyan tevékenységgel (munkahellyel), ami a napunk jelentős részét kitölti, és ez által lehetőségünk nyílik a kertművelésre - anélkül, hogy az a szokásos pénzszerző tevékenység terhére történne. Ilyen felállásban egy jól átgondolt, méreteiben, összetételében, elrendezésében megtervezett kert igenis valódi anyagi hasznot hozhat, noha ez tényleges bevételben - eladás hiányában - nem mutatkozik meg, de a mindennapos beszerzések jelentős kiváltásával valódi anyagi megtakarítást jelenthet!
+1 harmadik eset: Az élet persze nem fehér és fekete, így aztán részletekbe menően elemezgethetnénk a különféle átmeneti megoldásokat, mint részmunkaidős állás, kötetlen munkaidős vállalkozás mellett történő kertészkedés, vagy éppen a láthatatlan munkák, háztartásbeli asszonykák (főállású anyák, GYED-en/GYES-en lévő anyukák) dolgos mindennapjai mellett történő kapirgálás a kertben. /Ezekről, ill. mindezek kombinációiról magam is hosszasan tudnék mesélni.../ Erről tömören úgy gondolom, hogy látszólag ez a legegyszerűbb, legegyértelműbb felállás (ahogy mondani szokás: neki könnyű, hiszen otthon van, azaz ráér, "tessék hasznosan kihasználni az időt!"), de épphogy leginkább csalóka tud lenni, nemcsak a kívülálló, hanem még a kertészkedő (például) anyuka számára is. Ha nehezen tervezhető a munkák (háztartás, vállalkozás, bármi) mennyisége, üteme, akkor elsősorban óvatosságra intem őket: nehogy túlvállalják magukat, mert abból nem csak totális anyagi veszteség, de csalódás is származik. (Szintén tapasztalat...)
Gyakorlati költségvetés
A fentiek tükrében talán az elmúlt szezon után érzem úgy először igazán, hogy igen: megérte, megtérült a veteményesbe befektetett költség, összességében több hasznunk származott belőle, mint kiadásunk. És ez már nagy dolog (számunkra)! /Mint azt fejtegettem, itt erősen vitatható, hogy annyi befektetett munka megért-e ennyi hasznot, de ezúttal a kertészkedésre fordított időt nem a munkaidőmből kellett elvonnom, így efféle valós anyagi hátrányt nem kell beleszámolnunk./
Esetünkben a veteményeskert a már korábban bemutatott kis földterület volt, ahol idén párszáz, illetve párezer forintos tételek jelentették a tényleges kiadást:
- földterület beszántatása traktorral (további művelése sajátkezűleg: rotikapával, illetve kézi szerszámokkal történt);
- vetőmagok (paradicsom, petrezselyem, fehérrépa, sárgarépa, zöldborsó), dughagymák (vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma), vetőburgonya (Balatoni rózsa);
- palánták (paradicsom, zöldpaprika, karalábé, zeller).
Illetve, nem közvetlenül a veteményeskertben, de a gyümölcsösben (jelenleg kb. 40 db különböző gyümölcsfa) is alkalomszerűen adódnak kiadások.
Ha mindezt számszerűsíteni kellene, úgy gondolom, hogy nagyjából 10-15 ezer forint körül lehetett a szezon során veteményesre összesen fordított pénzösszeg.
Ami viszont nagyon jelentős tétel, a már (különböző okból vagy forrásból) rendelkezésünkre álló javak összessége:
- alap, de azért említsük meg: a földterület, ami a saját kertünkben található;
- locsolási lehetőség (kút, szivattyú, slagok...);
- rotációs kapa, talicska, szerszámok: a korábbi évek során, apránként kerültek beszerzésre;
- különféle eszközök, kellékek a korábbi évekről, illetve zömében korábbi felhasználásból eltárolva (pl. ültetőtálca, üres palántacserepek palántaneveléshez, kisebb kézi szerszámok, locsolókanna);
- korábbi évekből megmaradt vetőmagok (pl. zöldbab);
- ajándékba kapott palánták (ilyesmi gyakran előfordul, idén pl. kelbimbó palántákat kaptunk);
- karók (saját tartalékainkból), kötöző anyagok a paradicsomhoz.
Mindenképpen lényeges megemlíteni a gyümölcsöst is, melyben a legfőbb tételt a kb. 40 fa telepítése jelentette, időszakos költségei a különféle permetszerek (jellemzően alacsony koncentrációjú hígítással, azaz hosszú távra használatosak), valamint néha a permetező eszközök (ill. kellékei), egyéb szerszámok (metszőollók, ágfűrész, stb.) kiadásai jelentik.
A fenti felállásban lényegében a teljes nyári(-őszi) szezon során mentesültünk a zöldség-gyümölcs vásárlástól, ami kicsit fokozottabb zöldségfelhasználás (sütés-főzés), illetve folyamatos idényjellegű gyümölcsfogyasztás, valamint többszöri eltevés (befőzés, szörpkészítés, fagyasztás, zöldségtárolás, stb.) mellett biztosan magasabb megtakarítást jelentett számunkra, mint a fent összegzett (kb. 10-15 ezer forintos) kiadás oldal.
Az utóbbi lista áttekintése után egyértelműen látszik, hogy a sikeres kertműveléshez olyan feltételekre és eszközökre is szükségünk volt, amelyek bár - az idei évben - nem jelentettek valós költséget, összességében igen magas értéket képviselnek. Mindezek végkövetkeztetéseként az alábbiakban tudom összefoglalni tapasztalatainkat:
- Ha valaki a (teljesen) nulláról, földterület, eszközök nélkül szeretne háztáji kertművelésbe kezdeni, az olyan jelentős költségekre számíthat, melyek talán soha nem fognak megtérülni, ergo kizárólag nyereségi céllal nincs értelme belekezdeni.
- Az évek során ügyes felkészüléssel, előrelátással (pl. kiürült virágcserepeket, tárolókat félretenni), apránkénti beszerzéssel (itt a jó minőségű szerszámok kiemelt jelentőségűek) olyan alap teremthető meg, mely mellett alacsony költségvetésű veteményeskertet tud létrehozni évről évre. A gyümölcsöskertnél ez a tényező méginkább szembetűnő.
- Személyes észrevételem (kövezzenek meg nyugodtan...), hogy a veteményeskert gondozása egy kissé nyugdíjas úrimuri... Nem, természetesen nem csak öregeknek való, de egy átlagos, lestrapált háziasszony/háziember a napi 8-10... órás műszakja, háztartása, ház körüli teendői mellett nehezen tud teljes odaadással kertet művelni úgy, hogy az mindig tiptopp maradjon, ne gazosodjon el, de azért két szál zöldségnél több is megteremjen benne. Érdemes tehát kitapasztalni, mi az a méret és mennyiség, amit biztosan vállalni tudunk, ha nem akarjuk, hogy a nagy munkával (és anyagi befektetéssel) megművelt kertünk terménye kárba vesszen.
- Folyamatos kísérletezéssel (pl. új fajták), tapasztalatszerzéssel rengeteg felesleges költségtől kímélhetjük meg magunkat, a bevált fajták bőségesebb termése mellett. Minél nagyobb részt merünk/tudunk átvállalni a növénygondozás folyamatából, annál inkább eltörpülnek a kiadások - természetesen annyival több saját munka árán. Pl.: palántanevelés magról, maggyűjtés (paradicsom, paprika, tök, dinnye, stb. terméséből).
- A megtermelt zöldség, gyümölcs közvetlenül a kertünkből kerül az asztalra, amellett, hogy friss, szállítás, disztribúciók nélkül, adóktól, járulékoktól mentesen. (Igen, tudom: az alapanyag, vetőmag már tartalmazta a forgalmi adót és más járulékos költségeit...)
- Kertet elsősorban szerelemből érdemes művelni: amennyiben az ember jókedvvel csinálja, akkor nem érzi elvesztegetettnek a ráfordított időt, viszont a sajátkezűleg megtermelt, házi zöldség- és gyümölcsfélének valóban nincsen párja! Értéke nem pénzben mérhető...
Ha tetszett, kövesd FaceBook oldalunkat is: Természetközel - Closeness of Nature, további érdekes videókért pedig iratkozz fel YouTube csatornámra is!